ISO 9001, IATF 16949, VDA 6.1 minőségirányítási rendszer követelmények

Egy átlagos gépkocsi több tízezer alkatrészből áll. A gépkocsikat előállító gyárak kezdetben szinte minden alkatrészt maguk készítettek és szerelték be a termékbe. A tömegtermelés beindításával, a szabványosított alkatrészek, részegységek kialakításával lehetőség nyílt arra, hogy a gépkocsiba beszerelendő egyes alkatrészeket már nem a gépkocsit gyártó vállalat, hanem beszállítók állítsák elő.

A gyártás és a szállítási háttér fejlődésével, szinte minden nagy autógyár köré kiépült az alkatrész szállítói háttér. Egyes autógyárak "szinte" már csak összeszerelő üzemi tevékenységet végeznek, hiszen tevékenységük "csak" a beszállított alkatrészek "összeszerelésére" korlátozódik. Az így kialakult struktúra két veszélyt is hordozott magában. Egyrészről a nagy számú szállítói háttér (egyes autógyáraknál a szállítók száma eléri a tízezret) egy idő után már átláthatatlan, kezelhetetlen, másrészt az autók minősége jószerével a szállítóknál dőlt el, hiszen az autógyárnak a már beszállított alkatrészek minőségére nem volt befolyása, azoknak csak a megfelelőségét tudta ellenőrizni, egy igen nagy dolgozói létszámot igénylő idegenáru ellenőrzési rendszer működtetésével. Ezekre a veszélyekre az autógyárak a következő válaszokat adták:

  • Áttérés olyan szállítói háttérre, ahol nem sok kis szállító van, hanem nagy részegység szállítók (kormánymű, motor, futómű, elektromos rendszerek, fékrendszerek, stb.). Ezek az elsődleges részegység beszállítók felügyelik a hozzájuk alkatrészeket, termékeket beszállító alvállalkozókat. Tehát az autógyárak többlépcsős beszállítói rendszert alakítanak ki és az albeszállítói felügyeletet áteszik a nagy részegység szállítók felelősségi körébe.
  • Minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerek alkalmazásának megkövetelése a szállítóktól.

A minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerek megkövetelése a szállítói háttértől több előnnyel is járt. Javult és egyenletessé vált a beszállított alkatrészek minősége. Az egyenletesen megbízható minőség szükségtelenné tette az autógyáraknál működtetett nagyszámú idegenáru átvételi rendszereket. Kialakulhatott a just in time gyártási rendszer.

Az autógyárak a minőségbiztosítási rendszer szállítói alkalmazásánál kezdetben önállóan dolgozták ki a minőségbiztosítási követelményeket, mint például: a Chrysler a Supplier Quality Assurance Manual -t, a Ford a Q-101 Quality System Standard-t, és a General Motors a NAO Targets for Excellence-t. Mivel a szállítók általában nem csak egy autógyárnak szállítanak, ezért több autógyári vevő esetén a szállítóknak minden egyes autógyár minőségügyi specifikációjának, követelményrendszerének meg kellett felelniük. Ráadásul az autógyárak ezt a minőségügyi rendszer megfelelőséget és alkalmazást önállóan ellenőrizték, auditálták, így a szállítók szinte minden "héten" számíthattak a különféle vevői auditálásokra. Felmerült az igény az autóipari vevői minőségügyi követelményrendszerek egységesítésére. Ezért a három nagy amerikai autógyár (Chrysler, Ford, GM) elkészítette közös beszállítói követelményrendszerét, melyet QS 9000-nek neveztek el. A QS 9000 létrejöttekor abban is megállapodtak az autógyárak, hogy az egyes vevői auditálások helyett elfogadnak egy független "harmadik" fél általi auditálást is, bár például a FORD a mai napig sok esetben a harmadik fél általi tanúsítás megléte mellett elvégzi a vevő általi auditálást FORD Q1 szerint.

A szállítói követelményrendszerek kidolgozását nem csak az amerikai autógyárak végezték el, hanem több, nagy autóipari bázissal rendelkező európai ország is. Németországban az autógyárak, a nagy autóipari szállítók és a minőségügyi rendszereket tanúsító cégek fogtak össze és készítették el a VDA követelményrendszert. Ugyanez megtörtént Franciaországban (EAQF: Evaluation Aptitude Qualité Fournisseur) és Olaszországban (AVSQ: Valutazione Sistemi Qualitá) is. Ezek a követelményrendszerek felépítésükben, előírásaikban hasonlóak, és szinte mindegyik az ISO 9001-es szabvány sorozatot veszi alapul és egészíti ki autóipari követelményekkel.

A termék előállítók világméretű globalizációja azt eredményezte, hogy számos autóipari termék előállító és szállító nem csak egy autógyárnak szállít be, hanem egyszerre többnek is. Ezeknél a szállítóknál alkalmazott minőségügyi rendszereknél ugyanaz a probléma merült fel, mint az amerikai autógyárakhoz beszállítók esetén. Amennyiben egy autógyári beszállító termékeket ad el amerikai, német és francia autógyárnak, mind a három autógyár által megkövetelt minőségügyi rendszer tanúsítvánnyal rendelkeznie kell.

A megoldás az előző problémához hasonló, felmerült az igény az egyes autógyári követelményrendszerek egységesítésére, harmonizálására és szabványosítására. Ezért az autógyárak, a nemzetközi szabványosítási szervezettel (ISO) közösen, a meglévő követelményrendszereik hasonlóságai alapján kidolgozták az ISO/TS 16949 szabványt, melynek első verzióját 1999 márciusában, majd a felülvizsgált változatot 2002 márciusában adták ki.

A szabvány kiadásának egyik deklarált célja, hogy felváltsa az országspecifikus autóipari követelményrendszereket. Kezdetben ez a cél nehezen teljesült, az autógyárak továbbra is ragaszkodtak a saját minőségügyi követelményrendszereik alkalmazásához, de eközben az autóiparban is felgyorsult a gyártó cégek egyesülési, szövetkezési folyamata (elég csak a Daimler és a Chryler, vagy az Opel és a Fiat szövetségére gondolni). Ez nagymértékben elősegítette, segíti az ISO/TS 16949 szabvány vevői elfogadási és elterjedési folyamatát. Jelen pillanatban az autóipari beszállítók ISO 9001, IATF 16949 vagy VDA 6.1 rendszertanúsítással rendelkeznek, a QS 9000 és az ISO/TS 16949 szerinti tanúsítvány kiállítás megszűnt.

Az autóipari követelményrendszerek felépítése közel azonos. Alapként az ISO 9001-es szabványt alkalmazzák és minden egyes szabványpontot kiegészítenek autóipari követelményekkel. Az előírások tényleges megadásán túlmenően az autóipari előírások alkalmazásának elősegítésére kiegészítő kézikönyvek állnak rendelkezésre minden autóipari követelményrendszernél, így például a VDA kiegészítő kézikönyvei, a teljesség igénye nélkül:

  •  1. kötet: Dokumentált információk és megőrzésük
  •  2. kötet: Gyártási folyamat- és termékjóváhagyatás (PPF)
  •  3. kötet: A gépjárműgyártók és szállítók megbízhatóságának biztosítása
  •  5. kötet: A mérési folyamatok alkalmasságának megítélése
  •  6. kötet 1. rész: MIR-rendszeraudit
  •  6. kötet 3. rész: Folyamataudit
  •  6. kötet 5. rész: Termékaudit
  •  VDA-RGA: Érettségi fok biztosítása új alkatrészek esetén
  •  AIAG-VDA FMEA Lehetséges hibamód és hatáselemzés

AIAG kiegészítő kézikönyvei, a teljeség igénye nélkül:

  •  MSA Measurement Systems Analysis Mérőrendszerek felülvizsgálata
  •  SPC Fundamental Statistical Process Control Statisztikai Folyamatszabályozás alapjai 
  •  PPAP Production Part Approval Process Gyártásengedélyezés folyamata
  •  AIAG-VDA FMEA Potential Failure Mode and Effects Analysis, Hiba- Mód- és Hatáselemzés
  •  • APQP Advanced Product Quality Planning and Control Plan, Korszerű Termékminőség Tervezés és Ellenőrzési terv

Az aktuális VDA kötetek magyar szakmai oktatási anyagát elkészítettük, ezen témákra épülő képzéseinkmegrendelhetőek.

Az IATF 16949 szabvány felépítése is hasonló ezekhez a követelményrendszerekhez. Alapja az ISO 9001-es szabvány, minden szabványpontban autóipari kiegészítésekkel és példaként több helyen meghivatkozza a VDA és az AIAG kézikönyveket, minőségtechnikákat.

Amennyiben az Ön cége, szervezete autóipari vevőnek szállít, kötelező autóipari minőségirányítási rendszert bevezetnie, alkalmaznia, ez a beszállítás előfeltétele.

Mi úgy tudunk segíteni, hogy olyan autóipari beszállítói irányítási rendszereket építünk ki Önnél, amelyek nem csak megfelelnek a vevői szabványok követelményeinek, de elősegítik a maximális vevői elégedettség elérését.

Az autóipari irányítási rendszer kiépítésének időtartama a Megbízó nagyságától, humán erőforrás kapacitásától függően 6-12 hónap. A rendszer kiépítéshez és bevezetéshez Európai Uniós pályázati segítséget is igénybe lehet venni, mely a költségek maximum ötven százalékát is fedezheti. A pályázatok elkészítésében és beadásában segítséget nyújtunk.

További információkért keresse munkatársunkat: Katona László-t.

Telefon: 06-1/237-1330, 06-30-9708-849

E-mail: l.katona@ttq.hu